Csatlakozz hozzánk

Soros György nagybátyját kalapáccsal verte agyon egy bevándorló

Az Origo felidézi, csaknem száz éve, hogy 1931-ben egy borzalmas rablógyilkosság történt a Brüsszel és Liège közti vasútvonalon. A támadás áldozata egy magyar férfi, Schwartz Viktor kereskedő – aki egyben Soros György nagybátyja is – volt, az elkövetője pedig egy bevándorló.
A tragikus esetről a Nyelv és Tudomány ismeretterjesztő portál számolt be dicséretes alapossággal néhány héttel korábban. A szokatlanul kegyetlen vasúti rablógyilkosságról annak idején a hazai sajtóban elsőként a Pesti Napló és a Népszava közölt részleteket az 1931. február 28-i számában. A tudósításokból kiderült, hogy a bűncselekményt egy nappal korábban a Brüsszel és Liège közti vasútvonalon követték el, amikor egy kalapáccsal agyonverték és kirabolták Schwartz Viktor 27 éves magyar kereskedőt, aki Londonból utazott a lipcsei vásárra.

Schwartz azt tervezte, hogy innen hazalátogat majd Magyarországra. A Népszava arról is beszámolt, hogy a belga rendőrség letartóztatott egy Muley Aldebuhey ben Ahmed nevű algériai bevándorlót, akit azzal gyanúsítottak meg, hogy ő gyilkolt a Brüsszel-Köln gyorsvonaton. A hatóságok nemcsak Schwartz megölésével, hanem azzal is megvádolták az arab férfit, hogy pár héttel korábban ugyanezen a vonalon hasonló körülmények között egy másik rablógyilkosságot is elkövetett.

Az algériai gyilkos és magyar áldozatának ügye valósággal lázban tartotta a magyar közvéleményt, a február 28-i, szombati rövidebb híradások után a vasárnapi lapok már hosszasan boncolgatták a történéseket. Az Est című újság “Az arab vasúti rabló bevallotta, hogy ő ölte meg s rabolta ki a magyar Schwarz Viktort” címmel hozta a sztorit, míg az Esti Kurir “Egy előkelő magyar kereskedőcsalád Londonban élő tagja volt a brüsszeli gyorsvonaton meggyilkolt Schwartz Viktor” szalagcímmel indult, továbbá a Kis Újság “A brüsszeli expressz-vonaton meggyilkolták Schwartz Viktor nyíregyházi származású londoni kereskedőt” cím alatt ír a gyilkosságról. A 8 Órai Újság anyagában arról is lehetett olvasni, hogy az áldozat földi maradványait a Brüsszel és Liège közti vasútvonal egyik pályaudvarának közelében találták meg, borzalmas állapotban. 

A holttestet átkutatva a belga rendőrök egy Lipcsébe szóló menetjegyet, két londoni bankbetétkönyvet, 200 fontot, illetve egy névjegyet is találtak “Schwartz Viktor, Budapest” felirattal. A szerelvény átvizsgálása után más nyomok mellett megtalálták a gyilkos fegyvert is, ezután a tettes is előkerült.

A Budapesti Hírlap Muley Aldebuheynek elfogásáról a következőket jelentette: a belga rendőrség birtokában volt annak az algériainak a pontos személyleírása, akit alaposan gyanúsítottak azzal, hogy még 1931. február 8-án a kölni gyorsvonaton egy holland kereskedő ellen rablótámadást követett el. Az ugyanezen a vonaton tegnap elkövetett gyilkosság külső körülményeiből azt következtették, hogy a gyilkos ezzel az algériaival azonos. 

A lüttichi pályaudvaron szolgálatot teljesítő két titkosrendőr tegnap este egy embert figyelt meg, akire a körözött személyleírása tökéletesen ráillett. Ők kísérték be a rendőrségre. Muley Aldebuhey azt állította, hogy Párizsból munkát keresni jött Lüttichbe, ahol egy kis hotelben szállt meg, de mivel munkát nem kapott, aznap este vissza akart térni Franciaországba. A bérelt szobájában a hatóságok rábukkantak arra a magyar újságra, amelynek néhány, vértől átázott oldala ott hevert a vasúti fülkében, ahol Schwartz Viktort megölték.

Hiába a bizonyíték, a férfi tagadta, hogy ő gyilkolt volna. Csakhogy a rendőrségen jelentkezett egy kávéház tulajdonosa, aki előadta, hogy valaki az elmúlt éjszaka egy bőröndöt hagyott nála megőrzésre. A bőrönd a meggyilkolt Schwartz Viktor tulajdona volt, amelynek kulcsát az algériai bevándorló szobájának egyik fiókjában meg is találták. Amikor mindez kiderült, a gyilkos megtört és mindent bevallott. Elmondta, hogy a vonaton szándékosan olyan fülkét keresett, ahol csak egyetlen utas volt. Alvást színlelt, majd amikor észrevette, hogy útitársa elbóbiskolt, a nála lévő kalapáccsal többször is lesújtott a fejére.

Szabályosan agyonverte Schwartzot, aztán magához vette az áldozat óráját és tárcáját, a holttestet pedig egyszerűen kidobta a sínekre. Morbid részlet, hogy Mulay Aldebuhey a magyar kereskedő vérét Schwartz saját pizsamájával és zsebkendőjével próbálta meg eltakarítani. A Népszava azt is közölte, hogy a migráns hátterű gyilkos egy 26 éves munkás, aki azzal magyarázta tettét, hogy éhes volt és nem volt pénze.”

Az újságok természetesen megpróbáltak a nyomára akadni a bestiálisan kivégzett magyar kereskedő hazai rokonságának, amely nem volt nehéz, mivel Schwartzékat jól ismerték. Egy igen tehetős, közismert budapesti családról volt szó, akik nem mellesleg egy ügyvédi irodát is működtettek. A 8 Órai Újság munkatársa fel is kereste a Sas utca 27. szám alatti Schwartz irodát, ahol azt az információt kapta, hogy Schwartz Tivadar – Schwartz Viktor bátyja – az előző éjjel váratlanul Belgiumba utazott.

Mint utóbb kiderült, Schwartz Tivadar éppen a lakásában hallgatta a rádiót, amikor felfigyelt arra a híradásra, amely a Brüsszel és Köln között közlekedő vonaton lejátszódott bűntényről számolt be. Schwartz Tivadar halálsápadtan ugrott fel a készülék mellől.

Schwartz Tivadar azonnal összecsomagolt, este 10 órakor elhagyta Budapestet. Néhány nappal később, 1931. március 5-én több magyar újság is röviden beszámolt arról, hogy az ügyvéd azonosította öccsét, Schwartz Viktort. Egy évvel a tragikus eset a Népszava 1932. február 28-i számában az olvasható, hogy a magyar kereskedő arab gyilkosát halálra ítélték.

Schwartzból Soros

A Budapesti Közlöny 1937. december 4-i számában jelent meg az a tájékoztatás, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya elrendelte dr. Schwartz Tivadar budapesti ügyvéd családnevének Sorosra történő megváltoztatását.

Schwartz (Soros) Tivadar Soros György édesapja. A meggyilkolt Schwartz Viktor pedig Soros György nagybátyja.

Soros György féléves volt, amikor nagybátyja a brutális támadásban életét vesztette, ez a tragédia kétségkívül meghatározó nyomokat hagyott nemcsak az ő, hanem a család életében is. Az Origo szerint éppen ezért tűnik megfejthetetlennek, hogy egy ilyen gyilkosság ellenére Soros miért tesz meg mégis mindent a bevándorlás legalizálásáért, és az ezt akadályozó tényezők (lásd: kerítés) kiiktatásáért.

Végtére is, érthető módon gyűlölhetné a migránsokat, hiszen közülük egy ölte meg az egyik nagyon közeli rokonát.

A lap szerint egyfelől lehet, hogy a milliárdos egyszerűen tényleg érzéketlen, akit nehezen hat meg bármi, önmagán, illetve a számításain kívül semmi sem számít neki. Erre jó példa, hogy bár tanúja, áldozata volt a holokausztnak, mégis olyan szervezeteket pénzel, amelyek tagadják Izrael állam létezését.

Vagy ott van az az írása, amelyben szenvtelenül beszél arról, hogyan ajánlotta fel a saját édesanyjának, hogy átsegíti a túlvilágra. Nehéz belelátni a fejébe, de könnyen lehet az is, hogy Soros reflexszerűen töröl minden olyan emléket az agyából, amelyek negatívak a számára, amelyekkel nem tud mit kezdeni és amelyeket nem tud feldolgozni. Így hiába is van egy-egy konkrét téma kapcsán (például a bevándorlás okozta társadalmi problémák) saját tapasztalata, azokon egyszerűen túllép és megpróbálja magának is bebizonyítani, hogy minden a legnagyobb rendben van.

Vagyis kompenzál, amely Soros kettős személyiségében – a milliókat tönkretevő tőzsdecápa és a nemzetközi jogvédő szerepében tetszelgő nagy adakozó – szintén megfigyelhető.

Nem tudható biztosan, egy állítás mégis megfogalmazható: Soros György magatartására nincsenek válaszok, csak a benne rejlő ellentmondások egyértelműek. 

1 megjegyzés

GYP írta...

Aha,
Mi meg majd levonjuk a következtetést:
"Soros, ennek ellenére is..."
Tényleg - mennyire kell aljasnak lenni az ilyen manipulációhoz ?
Vagy elég a Fidesz-tagkönyv ?